Wood Island Kennel

Részletek

Közzétéve: 2011. január 20. csütörtök, 09:43

Írta: Super User

A collie számomra a legcsodálatosabb kutyafajta, amivel valaha is találkoztam. Végtelenül ragaszkodó, kedves, játékos és intelligens társ. A collie iránti szerelmem gyermekkoromból fakad, és hihetetlenül gyorsan megfertőztem vele a férjemet is, így együtt alapítottuk meg a Wood Island Kennelt.

Az első skótjuhászomat 5 éves koromban kaptam. Berri kiállítási szempontból ugyan nem jelentett értéket, de a legfantasztikusabb játszótárs volt a világon. Sajnos nagyon korán, 3 éves korában vesztettem el.

A szüleim, hogy megvígasztaljanak, megvették nekem Milit, a hihetetlenül édes, gömböc collie kan kölyköt. Mili már részt vett ugyan néhány kiállításon, elsősorban mégis hobbi kutyus volt. Ő és én gyakorlatilag együtt nőttünk fel, 14 boldog évet töltöttünk együtt.

Ezután majd 3 év kihagyás következett. Elköltöztem otthonról és egyedül nem álltam készen a „kutyavállalásra”.

De mikor megismerkedtem a férjemmel, és elmeséltem neki, hogy mennyire hiányzik már a kutya az életemből, és mennyire szeretnék egy collie kölyköt, Ő bíztatott, hogy vágjunk bele együtt.

2009 nyarán találtam rá a Kisalagi Collie Kennel honlapján 4 gyönyörű kiskutyára. Bár lévén, hogy nem kertes házban laktunk, nem tűnt túl ideálisnak az időpont a kutyatartásra, mégis úgy éreztem, hogy ezeket a kölyköket nekem látnom kell. Megbeszéltem egy találkozót a kennel egyik alapító tagjával, Székely Istvánnal, aki nagyon kedves volt velem, annak ellenére, hogy megírtam neki, hogy nem biztos, hogy nem csak „az idejüket fogom rabolni”. Egy gyönyörű szombati nap volt, mikor Török Erika és Székely István nagyon szívélyesen fogadtak, és örömmel mutatták meg nekem az Ő büszkeségeiket. Az időzítéssel kapcsolatos minden kétségem azonnal szertefoszlott, ahogy egy gyönyörű kis kan kölyök a lábaim előtt hanyatt vágta magát, hogy simogassam a hasát. Kisalagi Adonis (Doni) és én azonnal és végérvényesen egymásba szerettünk. És persze nem volt ez másképp 2 héttel később sem, a férjem és Doni találkozásánál, mikor már azért mentünk Fótra, hogy hazahozzuk a mi kis szemünk fényét.

Istvánék bíztatására Donival már a kezdetektől fogva terveztük, hogy fogunk kiállításra járni. Nagyon sokat köszönhetünk Erikának és Istvánnak, akiktől rengeteg segítséget kaptunk Doni nevelésével, tartásával, a kiállításokra való felkészítéssel, és a kiállításokon való részvétellel kapcsolatban is. Majdnem minden kiállításra elkísérnek minket, és a sikereinknek sajátjukként örülnek.

2 hónappal az után, hogy Doni hozzánk került, részt vettünk a Hungária Collie Sheltie Corgi Klub tenyészszemléjén, és látván, hogy Doni mennyire élvezi a többi collie-val való játékot, szinte a férjemmel egyszerre született meg bennünk a döntés, hogy Doni mellé kell egy játszótárs. Lázas keresgélésbe kezdtünk egy kiállítási minőségű szuka kölyök után, és szintén Erikának és Istvánnak köszönhetően tudtuk meg, hogy a Kőakói Collie Kennelben novemberre kiskutyákat várnak. Nagyon boldoggá tett minket, hogy Fekete Magda és Harsányi Péter méltónak tartottak minket arra, hogy nekünk adják az elsőválasztású szukát az alomból. Mikor a választásra került a sor, újfent nem mi, hanem a kölykök választottak. A 4 csöppségből 3 érdektelenül tovább szundikált mikor megérkeztünk Péterékhez, viszont Kőakói Angel majd kimászott a kennelből, annyira örült a férjemnek, és ahogy Doni és köztem, Dávid és Angel között is szerelem volt ez első látásra.

Angel születése után majd 1 évvel Péter nagyon ígéretes almot várt a Kőakói Collie Kennelben. Rajongása pedig igen hamar átragadt a férjemre, aki nagyon szerette volna, hogy a mienk legyen az elsőválasztású sable szuka ebből az alomból is. És Péterben partnerre talált ebbéli vágyában. A döntés már korántsem volt olyan egyszerű, mint az első 2 alkalommal. Születésüktől fogva nagyon sokszor láttuk a kölyköket, és találkozásról talákozásra nehezebb lett a döntés. Ami a külsőségeket illeti annyira egyöntetű volt az alom, hogy Péternek is komoly nehézségeket okozott, hogy eldöntse melyik kölyök is a legjobb. Végül a legbújossabb, legszeretetéhesebb kislányt választottuk ki, aki órákig képes volt az ölünkben feküdni, sőt aludni. Így lett családunk következő tagja Kőakói Bella.

Akkor úgy gondoltuk, hogy egy jó darabig nem is kell több kutyus, de Doni és Angel áthúzták a számításainkat. Az Ők – velünk nem egyeztetett –„családalapítási szándékukból” született meg Kennelünk első alma. Az alom, mely egyetlen kan kölyökből állt. Mindösszesen néhány órája volt még csak a világon a parányi, csodálatos, imádnivaló csöppség, mikor már a férjemmel mindketten éreztük, hogy képtelenek leszünk valaha is eladni Őt. Így lett családunk 4. tagja Wood Island Aang.

Így lett Doni, Angel, Bella, Aang és a kutyázás a mindenünk, gyakorlatilag a munkánkon kívül nincs is más az életünkben. Ők a családunk, a boldogságunk, a hobbink, és a kutyások a barátaink! Nagy örömmel tölt el minket, hogy ez a szenvedély lehetővé tette azt, hogy többek között a barátainknak mondhassuk Török Erikát, Székely Istvánt, Harsányi Pétert, és hogy számos örömteli napot tölthessünk Velük!

Tiszta szívből reméljük, hogy majdan a kennelünkben születő kölykök ugyanannyi örömöt és boldogságot fognak okozni gazdáiknak, mint Doni, Angel, Bella és Aang nekünk!

Erdei-Szigeti Babett és Dávid